Köszöntöm ismét a kedves olvasókat! Mozgalmas nap áll mögöttem. Sok minden történt, amit most megpróbálok röviden összefoglalni, mert már nagyon fáradt vagyok és nagyon késő van.
Nos a második és harmadik óra ismét tartogatott számunkra egy kis meglepetést (mostanában naponta kísért engem az a mondat: "Az élet teli van meglepetésekkel." :) ). A rajzóra helyett kabarét és Roman Polanski Vámpírok bálja című filmjét tekintettük meg. Többre nem is volt idő, csak "tekintésre", ugyanis egyiket se tudtuk végignézni. Bár a vámpíros filmre azt kell, hogy , mondjam, hogy ez nekem nem fekszik, ugyanis soha nem szerettem igazán az ilyen filmeket. Egyszerűen nem látom értelmét. Na de mindegy. Megnézhettük volna a Spartacust is, de a tanár azt mondta, hogy az túl hosszú. Nem mindegy, hiszen egyiket se tudjuk végignézni. Most már mindegy, de én szívesebben néztem volna egy ókori történelmi filmet, mit egy vámpíros badarságot (itt elnézést kérek azoktól az olvasóktól, aki esetleg rajonganak ez iránt a badarság iránt ;) ). Német órán befejeztük az Emília Galotti című drámát, törin pedig elkezdtük a Vietnámi háborút, majd a Kínai hatalmi viszonyok alakulását a 20. század végén.
Este ismét meglepetés fogadott: az egyik koleszos társam megkérdezte, hogy van e kedvem ismét együtt sörözni az igazgatóval az Augustinerben. Nos én úgy gondolom, hogy érdemes ezekkel a lehetőségekkel élni, úgyhogy elfogadtam a meghívást. Na de ne már! Most biosz meg matek tanulás helyett mehetek megint sört vedelni? ;) Nos a vedelés alatt egyébként két félliteres korsót értek. :) Jót beszélgettünk. Kiderült, hogy az egyik kolesztársam helikopterekkel akar foglalkozni (mármint nem pszichológus akar lenni, hanem repülő masinákkal akar dolgozni :) ).
Nos mára ennyit. Minden jót!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése