Köszöntöm ismét a kedves olvasókat! Remélem jól telt a napjuk, nekem igen! Jól és gyorsan! Bár a részletek nem érdekesek, hiszen úgy telt el ez a szombat, mint a többi kötelességtudó diáknak is: ettünk, ittunk, aludtunk, beszélgettünk és megintcsak... ;) Nem egyébként ennél azért színesebb volt, és ne felejtsük el, hogy van egy aprócska különbség: Salzburgban vagyunk, Európa egyik legszebb "kisvárosában". Dank sei Gott! :) Egyébként azért raktam idézőjelbe a kisvárost, mert tegnap rájöttem, hogy nem is olyan kicsi. :) Na de ha már a tegnapot említem, akkor belevágok a folytatásba. :)
Nos tehát tegnap- amint már említettem- találkoztam egy nagyon kedves barátommal, aki éppen egy vegyes, német-ausztriai "kiruccanáson" vesz részt. És úgy hozta a sors, hogy útja ide is elvezet. Így felajánlotta - amit még egyszer nagyon köszönök neki, Isten áldja- hogy esetleg, ha valami otthon maradt, vagy kiderült hogy még szükség lehet rá, akkor azt szívesen elhozza. Hát a kis csomag végül nem is volt olyan kicsi. Főleg a súlya nem. :) Úgyhogy valóban nagy áldozat volt tőle, ja és itt meg kell említenem, hogy az illető lány. Tehát ki a gyengébbik nem? Hm? :) Úgyhogy gondoltam -hogy ha meghálálni nem is, de hálámat kifejezni- meglepem egy kis aprósággal. Most az otthoniaknak nem küldtem semmit, mert nem akartam már szegény barátomat tovább terhelni, meg ezt szeretem inkább személyesen elintézni. :) Érdekes volt egyébként ez a találka. Én egy kicsit előbb értem oda, és gondoltam, hogy amíg várakozok bemegyek a Dómba (ahogy már tegnap is említettem). Beléptem és lám egy érseki mise fogadott. Nagyon szép volt. Éppen a felajánlási részre értem oda. Nagyon misztikus volt a légkör, legalább is számomra. A nap sugarai pont az oltár fölött ragyogtak, áttörve a tömjén füstjének felfele gomolygó palástját. :) Minden tisztelendő atya a régi rítusban használatos miseruhát viselt. Na de ez után a liturgikus kitérő után térjünk vissza a történetemhez. :)
Éppen vége volt a misének, amikor érzem, hogy berreg, rezeg a telefonom. Kinyomtam mivel a templomban voltam, meg nem akartam a hívó fél számláját terhelni. :) Mire kikászálódtam a tömegen keresztül, ismét rezegni kezdett a telefonom: de ez most csak sms: " Szia! A Mozart Geburtshausnál vagyok. " Jó ok!
Akkor megyek a "házhoz". :) Mire odaértem ismét kapom az sms-t: " Szia! A Dómnál vagyok." :) Na mondom jól elkerültük egymást. De végül is "egymásra találtunk". Megvolt a csere is. Egész jó üzletember lennék: két bőrönd és egy szatyor egy doboz csokiért. ;) Még beszélgettünk egy kicsit (találkoztam egy nagyon kedves pap ismerősömmel is, aki velük jött), de aztán elváltak útjaink. Ők erre én arra. Az arra egyébként a Mönchs berget jelenti. Hát mondjuk jókor választottam ilyen útvonalat(három táskával, plusz még a hátizsák), de gondoltam, ha már itt vagyok, nem szalasztom el az alkalmat, hogy ilyen szép időben lássam a várost felülről. Úgyhogy megkezdtem a "kálváriámat". Az még csak "enyhítő körülmény" volt, hogy bőrkabátban jöttem, mivel reggel még hűvös volt. De 12 óra fele egész megváltozott a hőmérsékleti tényező: a reggeli 14 fok helyett 24 fok volt. Úgyhogy még azt is kellett cipelni. :) Na de hosszú volt ez a nap. Úgyhogy úgy tűnik három részes lesz ez a beszámoló, mert most mennem kell. :)
A mai napon tehát nem történt semmi érdekes, azon kívül, hogy este elmentem egy kicsit a csehekkel sétálni a városba. Nem bírtuk ki Wandertag nélkül, úgyhogy ma is csináltunk magunknak egyet. ;) A Peti most nem jött velünk. Nagyon szép a város este, főleg a Mirabell Kastély és Kert, ahonnan jól lehet látni a büszkén álló Festungot . Salzburg, ich liebe dich! ;)
Nos holnap akkor jelentkezem! Addig is minden jót! Jó Éjszakát! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése