Bizony, feltámadott! És bár elcsendesült, de ez a tenger koránt sem veszített erejéből. Ott ül titokzatos mélyének leple alatt az az ősi erő, az amely soha nem apad el, amely által ismét felcsapnak a hullámok és elmossák a mocskot mi meg akarta mérgezni szent vizét. Köszöntöm ismét a kedves olvasókat! Sokszor támadott már föl ez a tenger, de most a mélyben valami nagyobb készül, valami olyan, amit még emberfia nem látott. Most ezek a hullámok nem a csatatereken, nem a kardok pengéjén, nem a puskák puskaporos csövében fognak tombolni, hanem az értelemben és a szívben. Nagy dolgok előtt állunk! De nagy dolog volt az 1848-as ifjaknak is amikor Kossuth előtt állva, toborzó beszédét hallgatva, megfogant a szívükben a szándék, hogy készek a hazáért az életüket áldozni, és beállni a magyar szabadságharc hadseregébe. Ezen hét keddjén ezekről az ifjú szabadságharcosokról emlékeztünk meg ismét, akiknek személye a hazáért való önfeláldozás, az igazságért való kitartó harc és a bátorság szimbóluma is. Jó volt megélni Isten kegyelméből újra a március 15-ei napot! Szerencsére szép időnk is volt, egész nap sütött a nap. A Petivel természetesen kokárdával mentünk suliba. Én pedig egy évvel idősebb lettem. Ezt a napot mi is, én is megünnepeltem egy kis csöndes megemlékezés, és filmnézés keretében. Két nagyon jó 1848-as filmet ismertem meg most, a 80 huszárt és a Feltámadott a tenger című történelmi filmeket. Csak ajánlani tudom őket. Isten áldja Magyarországot! Övezze a 1848-49-es hazafiak nevét dicsőség és hála!
Erről a hétről egyébként most nincsen sok mondanivalóm, meg nem is nagyon akarok sokat mondani, mert már nagyon késő van.
Voltak dolgozatok, elalvások, munkák. Pénteken írtunk egy négy órás nagy angol dolgozatot. Hát nem semmi volt, jól megizzadtunk vele. Ez volt idáig életem leghosszabb angol dogája.
Most szombaton ismét voltunk a Salzburgi Magyar Kör magyar miséjén, ami után még szokás szerint volt egy kis agapé egy előadással fűszerezve a 1848-49-es szabadságharc osztrák vonatkozásairól.
Gyorsan eltelt ez a hét, jön a következő: a patak nem áll meg, medre viszi tova, különben folyóvá nem terebélyesedne, nyugalmát tengerben nem lelné soha!
Figyeljük a tengert, már rég feltámadt a szél! Kössük ki hajónkat a biztos oszlophoz, mielőtt kitör a vihar!
Szép hetet! Erőt a következő héthez!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése