Újra itt, újra megérve egy új vasárnapot! Köszöntök mindenkit! Leesett az első hó, mármint az első olyan, amiből maradt is valami. Eléggé hideg van már, és ami rossz ebben, hogy a fűtőcsövek is néha kicsit alacsonyabb hőfokkal rendelkeznek, de nincs okom panaszkodni, hiszen még egyik éjszaka sem fagytam meg. Na jó tényleg nem olyan vészes, csak egy kicsit alacsonyabb hőmérsékletre van beállítva, de túl lehet élni, így is megfelelő hőmérséklet van a szobákban.
A hétfői hittanóra eléggé érdekes volt: dolgozatírásra került sor. A tanár egy nagy fa aktatáskával állított be. Ez aztán igazán környezetbarát megoldás, csak legyen aki elcipelje. De nem is ez volt a fő, hanem hogy mi van benne. Kis piros műanyag csipesz szerűségek és sárga műanyaglapok kerültek elő a bio alapanyagú táskából. Hogy azonban mire szolgál ez az egész, eleinte nem volt tiszta előttünk. Csak akkor világosodtunk meg amikor felállították az első "puskázásgátló falat". Hát ez nem lehet igaz. A Petinek hamarabb leesett, hogy mi ez, ugyanis ők is használtak ilyet, de ez az általános iskolában volt.
A tesi óra rendhagyóan folyt ezen a napon. Az egész 8. évfolyam közösen tartotta a tesi órát mindkét tesiterem igénybevételével. A kis tesiteremben folyt a kosármeccs, míg a nagyobban a focit kedvelők mérhették össze erejüket. Én a kosár mellett voksoltam, és nem is bántam meg: családias hangulat volt a kisebb létszám miatt, ami tök jó hangulatot teremtett.
Ja és nagy örömünkre megkaptuk a grátisz belépőinket a Maturabálra. Ez kedves volt tőlük, ugyanis ez 25 eurónkba került volna.
Szerdán volt egy kis "előkarácsonyozás". Igazából egy kollégiumi megbeszélés volt a szokásos karácsony előtti ajándékozásról: mindenkinek kellett egy cetlit húznia az igazgató ötliteres korsójából, és akinek a nevét kihúztuk, annak a kollégista társunknak a karácsonyt megelőző négy csütörtökön valamilyen apróságot kell elrejtenünk a szobájában.
Hát igen, úgy tűnik mostanára már egészen sikerült kijózanodnom péntek éjszaka óta. Sikerült, ugyanis nem is volt miből kijózanodnom. Az első italom egy VodkaBull volt. Hát nem volt rossz, de én nem vagyok oda az energiaitalokért, nekem több energiát szolgáltat egy zöld tea, mint egy Red Bull. A második egy sör volt, a harmadik egy Jagermeister, és a végső szomjoltó ismét egy VodkaBull volt, már csak a keretes szerkezet miatt, amire egyébként az egyik osztálytársam tesója hívott meg. Hát kicsit nehezen csúszott le az energiaital miatt, de még belefért. Voltak eléggé szélsőséges esetek is, de gondolom ilyeneket mindenki ismer.
Nagyon klassz volt szerintem az egész bál. Két diszkóterem volt, ahol ismert DJ-k szolgáltatták a zenét(mint például Tim Anderson vagy Dave Pap). Illetve volt egy bálterem, ahol a táncolni kívánó párok klasszikus zeneszámokra járhatták táncukat(Jazz4Art). Eleinte a, a kezdetekkor kevés ember volt jelen, de ahogy szokás a vége felé megszaporodott a résztvevők száma. A belépéskor mindenki kapott egy Herz-Jesu-Ball karkötőtt, valamint a 18 éven felüliek egy zöld karkötőt, ami az italvásárlásnál volt fontos (elvileg). Áttáncoltuk az éjszakát, úgyhogy a végére már nem volt kedvem többet ugrándozni a diszkóban, hanem csak leültem a bálterembe, hallgattam a kellemes zenét, és néztem hogyan táncolnak a párok.
Lassan tehát elindultunk hazafelé, de először le kellett beszélnünk, hogy kik mennek haza először, mert 11 után már csak mágneskártyával lehet belépni a kollégiumba, és mi valamikor 3 körül értünk a bejárathoz. A többieknek viszont nem kellett a belépés miatt külön telefonálgatniuk, ugyanis az ajtó nyitva tartását megoldottuk egy elhagyott bevásárlókocsi segítségével. Meg kell mondjam, emlékezetes este volt.
Nos itt a vége, több sztori nincs e hétre.
Minden jót! Sikerekben és kegyelmekben gazdag hetet kívánok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése